Nos, megint szerencsém van, valamelyik nap elestem és meghúzodott a bokám. Nagyon fáj, de nem is ez a legnagyobb probléma! Hanem az, hogy mi adjuk elő a suliban az Aradi vértanúk napja előadást.  És szeretek fellépni, ráadásul van egy tök jó hosszú szövegem is. Azt fogom előadni. Csakhogy az orvos azt mondta, nem mehetek suliba, és két hétig nem tesizhetek. Az utóbbi nem is olyan nagy probléma, és az sem baj, ha nem megyek suliba ezen a héten már. De azt nem tudom, és nem is akarom kivitelezni, hogy én ne lépjek fel holnap. Nos, megoldottam az ügyet. Megbeszéltük az osztályfőnökömmel hogy nem megyek suliba, de valahogy lebicegek az előadásra. Ma volt a főpróba, sikeresen  részt is vettem. Már csak azon izgulok hogy nehogy rosszul mondjam holnap a szövegemet! Szerencse, hogy a Matyi mellet állok, utána következem, és kisegít ha baj van. Nagyon kedves fiú. Igazi lovag! ;)

Eddig, ugye a rózsaszín  Css kód volt fenn. Most lecseréltem erre a Paris-osra, mivel szeretem Parist! Remélem tetszik. Meg azért is cseréltem le, hogy kicsit ősziesebb legyen, ne olyan kihívó nyárias színes rózsaszín... :D Na, további  jó böngészést!

 Az ősz. Nos ez a fogalom a legtöbb emberben  félelmet kelt fel. Szerintem azért jó, mert nincs olyan meleg (de én nagyon szeretem a meleget) meg azért is jó mert szép,  ahogy hullanak a fákról a levelek, stb...  A nyár sajnos elment, itt az ősz, aztán a tél, aztán tavasz ( uh, de nem szeretem a tavaszt, az a megfázás korszaka) Utána megint nyár, ősz, aztán megint tél. Ez a körforgás elég uncsi. Szerintem. Na, ennél többet most nem tudok írni, pedig sokat bírnék. Nem baj, egy kicsit késik az a rengeteg írás, De nem tűnt el! 

Meg vagyok fázva, lehet hogy az időtől, de lehet hogy a sulinak van rossz hatása rám. :D Már jobban vagyok. Az uncsitesóm ünnepelte a névnapját tegnap, először elég rosszul indult, majd elég jó lett! Azzal hülyéskedtünk hogy lekapcsoljuk a villanyt, és fel kell ismerni egymást. Egy idiótában elestem, földre kerültem, összetapostak. xD Fel akartam állni de nem birtam mert valaki rám esett...  Éreztem hogy valaki mellettem van, nem engem taposnak egyedül. Kinyújtottam a karomat, igen volt ott egy ember. Reménykedtem hogy nem az idióta "Nyomi Tomi" Az! Mert hát nem lett volna túl jó hogy ha ő lett volna az, aki mellet szorosan feküdtem. Elkiáltottam magam röhögve hogy kapcsoljátok már fel a villanyt, sikerült elérni a célom, a villany felkapcsolódott. Két érzés töltött el, ahogy megláttam kivel ölelkezem. Félelem mert: azzal a menő fiúval voltam, akibe a barátnőm fülig szerelmes, és féltem, hogy rosszul esik neki, hogy az ő kiszemeltjével szemezek, másrészt pedig azért is megijedtem mert mi lesz akkor a Matyival?!   Nem! Nem lopok a barátnőmtől pasit, és nem hagyom el a Matyit, habár nem tudom hogy ő is szerelmes- e belém. 

Van egy Beagle kutyusom, két éves, lány. Buksinak hívják. Nagyon szeretem, szeret játszani, futkározni őrülten, fürödni pedig nem szeret, sajnos, pedig én szeretek medencézni. Egyszer behívtam a medencébe, nem tetszett neki... Nem baj, én úgy szeretem, ahogy van!